„A kristályok hatása? Én nem hiszek benne!”

– Bárkinek jogában áll kijelentenie ezt, vagy egy teljesen hasonló mondatot.

Aki így vélekedik anélkül, hogy valaha kipróbálta volna, annak a cinizmus meg fog térülni: szinte biztosan igaza lesz, rá kevésbé erőteljesen vagy alig-alig fognak hatni a kristályok rezgései. A hatások legyengülnek, amíg az ellenálláson átjutnak és ez így van jól.

Úgy vélem, hogy a kristályterápiához — egyáltalán, az energiagyógyászathoz — való szkeptikus (kételkedő) hozzáállás nagyon hasznos: elejét venni a mindössze a „biztosan sikerül, mert sikerülnie kell” jellegű kijelentésen alapuló reménykedésnek, egyúttal nyitottnak lenni az élményekre és tapasztalatokra, bármely furcsák vagy szokatlanok is legyenek azok, illetve észlelni, észre,- és tudomásul venni az újdonságokat, bármely messzire essenek is az addigi feltételezésektől.

Jómagam bízom a kristályok erejében. Számos alkalommal átéltem, így a hozzáállásom már túl van a „hit vagy nem hit” keretein. Tapasztalat.
Végezetül, ismerem a hit és a mély meggyőződés által okozott „placebo hatást”, és azt gondolom, hogy ez alól a kristályterápia sem kivétel. Arról is meg vagyok győződve, hogy erőteljes túlzás a kristályterápia minden jótéteményét a placebo hatásnak tulajdonítani.
Azért tartottam fontosnak írni erről, mert jónéhányszor láttam, ahogy a klienseim megtapasztalják, hogy rajtuk is működik a kristályterápia, ezáltal elkezdtek bízni (hinni, ha úgy teszik) benne és addig elképzelhetetlen változások vették kezdetüket.